Éleződő válság, elmaradó válságkezelés

A 21. század harmadik évtizedébe lépve számos válsággal kell szembenéznünk, amelyek közvetetten és közvetlenül is kihatnak a munka világára. Az átalakulások következtében a munkavállalás körülményei egyre bizonytalanabbak lettek, a munkaterhek pedig folyamatosan növekedtek. A munka világának változásai jól látszanak, és könnyen megállapítható, hogy nem a munkavállalóknak kedveznek. Ez egy általános trend, de Magyarországon ez egy olyan elhúzódó válsággal terhelt folyamat, amelynek okai számtalan hibás, át nem gondolt, csak rövidtávú érdekeket figyelembe vevő és erőszakosan keresztülvitt kormányzati döntésekre vezethetők vissza. Az utóbbi években számtalan konfliktus alakult ki a kormányzat és a munkavállalók között, amelynek eredményeként romlottak a munkavállalás körülményei. Ez visszatükröződött az állami szférához kötődő foglalkoztatottak viszonyaiban, akiknek munkaterhei folyamatosan nőttek, munkakörülményei romlottak, de a jövedelmi viszonyai alapvetően nem sokat javultak. Minden béremelést a munkaterhek aránytalan növelése vagy az autonómia megnyirbálása követett. Az igazságszolgáltatásban dolgozók, különösen a bírák, az orvosok és a köztisztviselők tiltakozása ezekre az intézkedésekre adott válasz, amelyet a kormány nem, vagy csak nehezen akar meghallani. Az egyeztetések elmaradnak vagy kiüresednek, így csak a tiltakozások radikálisabb formáiban lehet bízni. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kéri, hogy a kormány üljön le tárgyalni az ágazati szakszervezetekkel, és érdemben javítsa az államhoz köthető munkahelyeken dolgozók jövedelmét és munkakörülményeit.

FDSZ elnökség

Akciós Hírlevél HOTEL BENCZÚR!

Tiltakozunk az állami finanszírozású helyek csökkentése ellen! 

Brutálisan csökkentik az állami finanszírozású helyeket az egyetemeken 

A sajtóból értesülhettünk, hogy a kormány radikálisan visszavágná az államilag 

finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban. A napvilágot látott tervek szerint a 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem kivételével minden intézményben 

csökkentenék a keretszámokat, a legnagyobb arányban az egyébként is súlyos 

helyzetben levő ELTE-n. Az elképzelés nem új, néhány évvel ezelőtt már felmerült 

egy hasonló intézkedés, de akkor a kormány a tiltakozások hatására visszalépett. 

Ahhoz lassan hozzászokhattunk, hogy a kormány a partnerekkel való minden 

egyeztetés nélkül hoz súlyos következményekkel járó döntéseket, de ebben az 

esetben ez azért is nehezen értelmezhető, mert a felsőoktatási intézmények 

döntő többsége ma nem állami fenntartású. A finanszírozások hosszú távú 

szerződésekhez kötöttek, amelyek vállalásait az egyetemek így képtelenek 

lesznek tartani, ami komoly következményeket von maga után. A napvilágot 

látott számok minden tekintetben önkényesek, semmilyen átgondolt gazdasági 

vagy társadalmi stratégiát nem tükröznek. Ha az intézkedés egyedüli oka az 

állami költségvetés állapota, akkor ennek a problémának a megoldását máshol 

érdemes keresni. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete követeli, hogy a 

kormány vagy tárja elő szándékait, és kezdjen érdemi tárgyalásokat az érintett 

hallgatói és munkavállalói szervezetekkel, vagy vonja vissza az intézkedést, és 

azon dolgozzon, hogy a finanszírozás, különösen az állami fenntartású 

intézményekben jelentősen javuljon. 

FDSZ Elnökség